A munkám során viszonylag sok külföldi utazásra van szükség: úgy 6 hetente egy hét távollétre. Sokszor repülővel, máskor hosszadalmas autózással. Ilyenkor a családommal, ismerősökkel kicsit bonyolult a kapcsolattartás. Persze ott a Viber, meg a céges mobil,de hosszabb emaileket olvasni, azokra válaszolni, a kapott hírleveleket végigbogarászni, linkeket megnyitni mobilon nem épp optimális. Ráadásul így 40 környékén a szemem sem a régi már, fárasztja az apró betűk bogarászása. Kell tehát egy eszköz, ami magammal vihetek. Ez a helyzet a kütyübxziságommal vegyítve egy nehezen feloldható dilemmát tolt elém: Milyen kütyüt vigyek magammal az útra? 

A feladat röviden: kapcsolattartás a családdal - ingyen, videózás út közben és a nap végén, böngészés az üresjáratokban, webrádiók, és persze a privát levelezés teljes körű kezelése. Mindez nagyon kompakt méretben, és végtelen akkus üzemidővel.

Bevallom, kicsit a bőség zavarában szendvedek laptopok és tabletek terén. Van ugyanis egy "fő" gépem, ami egy 15,6 collos, játékra is alkalmas Acer laptop, amiről már tesztet is írtam. Emellett ott a 14 collos céges HP Elitebook ultrabook. Mindkettőt szeretem, jó társak arra amire valók. A HP-t vinnem kell, hiszen az a munkagép. Ráadásul töltővel együtt is alig két kiló, térfogata sincs, tehát optimálisnak tűnik. Viszont le vannak rajta tiltva a multimédiás alkalmazások, a Viber és társai, az videókat tartalmazó weboldalak, sőt a webrádiókat és a privát levelezésemet sem lehet rajta megnyitni. Tehát kell egy második eszköz (ami nem a mobilom). Az Acer túl nehéz, és túl nagy. Vigyem a 10 collos tabletemet? Az jórészt megfelel a célra, de hosszabb szöveget nehézkesen lehet rajta bevinni. Ezeket a mobilom is tudja, de a filmnézés második órájában már az 5,5 collos kijelző is szemfájdítóan kicsi.

A sors a segítségemre sietett egy USA-beli napi akció képében: Lenovo 100S Netbook négymagos Atommal, 2GB memóriával, 11,6-os HD-s IPS kijelzővel, stereo hangszórópárral és 8 órás akkus üzemidő ígéretével. Mindezt korlátozott ideig piros színben, kifejezetten baráti áron. Itthon legolcsóbban 58000 Ft-ért láttam, én 40000 alatt vettem.

A Hardver:

• 4x1,33 GhZ-es Atom Z3735F processzor integrált VGA-val
• 2GB DDR3 RAM @ 1,33 GhZ
• 32GB Hitachi SSD
• Intel SST Audio, Stereo hangszórópár
• HDMI, Kombinált 3,5-ös aljzat, Micro SD kártyaolvasó, 2xUSB 2.0
• 11,6'-os 1366x768 LED háttérvilágítású IPS kijelző
• US billentyűzet, Touchpad két különálló gombbal
• Webkamera, dupla (Stereo) mikrofonnal
• Win10 Home 32 bit Előzetesen aktivált (angol, teljesen magyarrá alakítható a Windows Update-ben)
• 1,1kg, 20,5 x 29,4 x 17,7 mm (pont akkora mint 120 ív A/4-es lap)

Első benyomások:

Piros. Nagyon piros. Sokkal pirosabb mint a webáruházas fotó alapján vártam.

Piros? Wait a minute!

Hihetetlen, de amint felkerült rá a matrica, máris hirtelenpirosból dögös vörössé változott, és pikk-pakk prémium termék lett. :) Számos dícsérő megjegyzést kaptam már rá a várakozásaim során, sőt még a reptéri biztonságiak is meg szokták csodálni. :) Egyszer a Frankfurti átvilágítást végző biztonságiak kérdésére megpróbáltam beadni, hogy a Ferrari F1 csapatnak dolgozom, és ez a céges gépem, de elröhögtem magam. Vették a lapot, azt mondták, hogy szerencsém van hogy nem Ferraris vagyok, mert ők Merci drukkerek. :)

Kivitel:

Alul-felül ugyan piros a gép külseje, de belül teljesen szokásos fekete a felület. A kijelző körül két oldalon másfél centis káva, alul-felül kicsit vastagabb. A gép szépen egyben van, pedig nem sok fém van benne. Nemigen tudok recsegést kicsikarni belőle, persze nem is akarok. A szétnyitás az alacsony súly miatt nem egyszerű. A rövid körmömmel nincs könnyű dolgom, ezért egy minifejlesztést hajtottam végre: a gép alsó felére ragasztottam egy celluxcsíkot, amit a végén visszahajtottam, és önmagához ragasztottam. így kaptam egy kis fület, amit megfogva már gyerekjáték a szerkezet szétnyitása. A zsanérok tökéletesen végzik a dolgukat, a kijelző 180°-ig nyitható, és bármilyen szögben masszívan megtartja a könnyű képernyőt. Remegés, rezonálás semmilyen mértékben nincs, remélem ez sokáig nem változik.

A gép burkolata mindenütt kopogós műanyag, amolyan Lenovo standard. Megfelelő a minőség, és csak a zsíros foltok látszanak meg rajta. Megoldás: Ne tapogasd zsíros kézzel! Könnyű. A hátlapot csavarok rögzítik, de mivel garancia van, hardverbővítésre pedig nincs lehetőség, eszem ágában sincs benézni alá. A hátlapon csak a négy méretes gumitalp és a hangszórók lyuggatása látható. Azelőbbiek remekül végzik a dolgukat, az utóbbira pedig még visszatérek. Szellőzőnyílás nincs a gépen, hiszen a tabletes hardver nem igényel ilyesmit. Melegedést sehol nem tapasztaltam, még több órányi Unreal 2004-ezés után sem volt langyosodás sem. Nem értem hogy csinálták.

A billentyűzet gyakorlatilag sehol sem hajlik nyomásra, a gombok Lenovo laptopokra jelemző módon járnak, teljesen jó a gépelési élmény. Ehhez kellenek a normál méretű billentyűk.Csak az alsó sor gombjai és a funkcióbillentyűk csökkentett méretűek, könnyű hozzászokni az elrendezéshez. Érdekes, hogy az F1-F12 gombsornak csak a másodlagos (Fn billentyűs) funkciója a hagyományos szerep. Az elsődleges szerepük a hang, fényerő, és a kapcsolatok ki-be kapcsolása. Ezt a Windows világ a Chromebookoktól tanulta, és jól tette hogy tanult.

A kezelőszervek fekete báránya a touchpad. Bár a mérete, érzékenysége és pontossága rendben van, és a két gombja teljesen elkülönül az érintőfelülettől - ahogy én szeretem - de multitouchot nem tud. így nincs csiptetős nagyítás, nincs két ujjal scrollozás, ami fura mód nekem nagyon hiányzik. Az másik minigépem 10 collos, de érintőképernyős. Hát a buta touchpad miatt hiányzik az érintőképernyő, könnyű volt rászokni a tabletes scrollozásra. Kárpótol a nyílbillentyűk mellett könnyen elérhető Page up-down páros, de 2016-ban ne legyen már különleges extra egy multitouchos touchpad... Ezért jár a fekete pont.

Kép és hang:

A kijelző teljesen jó, a nagy laptopokon már pixelesnek ható 768p felbontás 11,6 collon tökéletes. Minden vonal éles, ráadásul a panel oldalirányban egyáltalán nem torzul, alulról csak extrém szögnél. Felülről nézve elég hamar elkezd invertálódni, de miután vízszintesbe fektethető a kijelző, ez nem kéne hogy bárkinek probléma legyen. A fényerő maximuma extrém világos, a minimuma kicsit lehetne sötétebb. De a jelenlegi állapotában is alkalmas éjjel-nappal, akár tűző napon történő használatra is. Sok drága gép példát vehetne erről a panelről.

A két hangszóró sajnos lefelé néz, ezt sosem fogom megérteni. Miért nem használnak normális hangszóróelrendezést a laptopokban, mint régen. Nézzen csak felfelé a hangszóró a kijelző alatt, vagy a billentyűzet mellett két oldalon felül. Mi azzal a baj? Ehh! Szerencsére asztalra téve elég szépen szól  a gép, jobban mint vártam ettől a pici szerkezettől. A hangerő elegendő egy normál nagyszoba betöltésére, de a minőség nem való házibulikhoz. Van viszont jack aljzat, amin keresztül természetesen hibátlan hangot kapunk. Próbaképpen DJ-ztem egyet a fiam PC hangszóróival, és nagy bulit csaptunk a gyerekekkel. :)

DVD olvasó természetesen nincs benne, van viszont Bluetooth. Bár mind a hangszórók minősége, mind a hangerő megfelel egy szoba betöltésére, de az útjaimra elkísér egy mini Bluetooth hangszóró, ami bár mono, de igazán minőségi, kristálytiszta hangot ad ki. (Hamarosan róla is írok).

A HDMI aljzat tökéletesen alkalmas a feladatára, a képet egyszerűen tudjuk klónozni, vagy akár kiterjeszteni a TV-re. Ez a szállodában TV-zésnél nagyon jól jövős feature.

Teljesítmény:

Az egyik terület ahol a netbookok nagyon kompromisszumosak. A hardvert tabletekbe szánták, ennek megfelelően nem épp optimális a teljesítményük mondjuk videóvágáshoz, vagy komoly képszerkesztő programok futtatásához. De aki ilyen célra ilyen gépet vesz, az meg is érdemli. A napi munka során igényel némi türelmet a kis gép, de nem sokat. Úgy képzeld el, hogy ha mondjuk az asztali gépednek 7 másodpercébe kerül a Firefox elindítása és a kezdőoldal betöltése, akkor ez a Lenovo S100-nál 10 másodperc. Most kipróbáltam: A hvg.hu betöltése Opera böngészőben éppen 10 másodpercig tartott úgy, hogy korábban erről a gépről még nem néztem meg ezt az oldalt.

A háttérben a fülek megnyitása csak leheletnyivel tart tovább mint egy asztali gépen, de a több ablak egyidejű betöltését láthatóan nem szereti. Tehát ha mondjuk egy hírlevélben 5 linkre is rákattintasz gyors egymásutánban, akkor nem 5x1 oldaltöltésnyi időt vesz igénybe mire mind betöltődik, hanem akár kétszer ennyit. Viszont nagyon kellemes meglepetés, hogy mennyire jól tolerálja a sok oldalt nyitva tartós rossz szokásomat. Most épp 9 honlap van megnyitva, amikor pedig böngészek, akár 20+ weblapot is nyitva tartok. Ez nem hatja meg. Nem panaszkodik, mindet azonnal olvashatom amint rájuk kattintok. Nem töltöget, hanem készenlétben tartja mindet. Operát használok, mert ez látványosan simábban fut ilyen szempontból, mint akár a Firefox, akár a Chrome.

Multimédia:

Webkamera van, ráadásul dupla (!) mikrofonnal. A próbák alatt rendben tette a dolgát. A minőségét ne elemezzük már, filmet senki sem ezzel fog forgatni.

Videóra Daum Potplayert, zenehallgatásra pedig XM Playert használok minden gépemen már legalább 6 éve. Mindkettő kisméretű, hardverbarát program, nem terhelik a gépet. Ezeket használva a 100S nagyon jó kis multimédiás szerkezet. Full HD videókkal semmi baja, akár online, akár helyi tartalomról van szó. Sosem csúszik a hang, nincs framedrop. Ez persze alapelvárás így 2016-ban, még akkor is, ha tabletes a hardver. Na de mi újság a 4K-val? Offline tartalomnál nem is veszi észre, hogy ez nagy falat, simán lejátssza. A Youtube-on teszteltem a 4K streamelést, mégpedig a Rogue One trailerrel. Hát kellett neki 2-3 másodperc nekifutás, aztán olyan simán játszotta le az UHD-s videót, hogy csak pislogtam. Nehéz elhinnem, hogy egy ilyen "gyenge" gép ilyenre is képes...

Játék:

Simán futnak UT 2004 szintű játékok max minőségben, amik máig meglepően élvezetesek. Játszottam rajta a Bastiont, a World of Goot, a Battlefield 2-t, a Zuma Deluxe-ot, az Open TTD-t, meg a TrackMania Nationst, mind szépen futott natív felbontáson, persze változatos minőségi beállításokkal. Utazáshoz, várakozáshoz ennél komolyabb játékokra nincs szükségem, és ismét elmondom: Hazudik, aki azt mondja hogy a netbook nem alkalmas játékra. Csak a realitás talaján kell állni a játék kiválasztásakor.

Tárhely:

A netbook kategória leggyengébb pontja a tárhely mennyisége. A Win10 éhes. Nagyon. Szeret 12-16GB-ot levenni a 32GB-os SSD-ből önmaga, meg a visszaállítő partíció számára. Ez pazarlás. Okosba' megoldottam, hogy a teljes helyigény 10GB-ra csökkenjen a frissítések telepítése után. A maradékot szabadon hagytam, ugyanis vettem egy 64GB-os U1-es MicroSD-t, meg egy szintén 64GB-os USB 3.0-s micro pendrive-ot. Ezekkel minimális térbeli kilógással és 7000Ft alatti összköltséggel sikerült +2x64GB tárhelyet szerezni, ami utazások során bőven elegendő. Ráfér 8-10 sorozatévad, +10-15 film csak a pendrive-ra. Ennél többre nincs is szükségem, úgyhogy a játékaimat, programjaimat mind a MicroSD-re tettem. Ez is, meg az USB csatolók is alkalmasak 25-30MB/Sec-es olvasásra, meg 15-20MB/Sec-es írásra. Ha pedig családdal utazom, csak egy másik 64GB-os pendrive-ra van szükségem, és már mehet is a gyerekmozi. :)

A rendszermeghajtó sebességére jellemző, hogy egy Win indítás 45-50 másodpercig tart. Láttam már gyorsabbat, de ez nem fájdalmas számomra. Ugyanis nálam a képernyő lehajtásakor Sleep módba megy a gép. Ilyenkor napi 2-3%-ot fogyaszt, és ebből az állapotból 3 másodperc alatt áll fel, újabb 4-5 másodperc múlva már a wifi kapcsolat is létrejön. Soha rosszabbat! Amit utálok, az a Win10 update, ami legutóbb 24 percig tartott a fő gépemen is, hát ezért pedig fossa magát össze a Microsoft teljes vezérkara - tisztelettel!

Wifi és Bluetooth:

A wifire egy rossz szavam sem lehet, gondolom ez részben a műanyag ház érdeme. Villámgyorsan csatlakozik, eddig egyedül a Zenfone2-mmel lehetett az udvar végében youtube-ozni, hát most itt a második eszköz, ami erre képes. A Bluetooth-t két külső hangszóróval is teszteltem, mindkettőt gyorsan felismerte, és stabilan csatlakozott hozzájuk. Nagy ötös jár tehát a vezeték nélküli kommunikációért felelős részlegnek.

Akku és fogyasztás:

Az akku kétcellás, ami nem hangzik túl jól. Ami viszont jól hangzik az az, hogy egy tabletes hardvert kell kiszolgálnia árammal. Ennek ő annyira örül, hogy a gyár szerint akár 8 órás aktív használatot is képes egy töltéssel nyújtani a gép. Teszteltem, és azt kell mondanom, hogy nem hazudtak. Aktív netezéssel, többszöri videózással, webrádiózással, vezeték nélküli egér használatával is ezt meghaladó üzemidőt tapasztaltam. A rekordom 9 óránál is több videózás volt, amikor még 12% maradt a telepben. Mindezt többszöri ki és bekapcsolással (sleep mód!) nehezítve teljesítette. Egy órányi videózás kevesebb mint 10%-ot vesz ki belőle, ez elképesztő eredmény. Egészen szürreális élmény egy órányi aktív netezés után 10 óra fölötti előrejelzett üzemidőt látni, és ez nála mindennapos.

Összegzés:

A Lenovo 100S bitang jól sikerült. Még a hazai árát (~60e Ft) is megéri, nemhogy az általam fizetett összeget. Ennyiért egy külső HDD-t, meg egy normálisabb egeret lehet venni, nem egy komplett gépet. A képminőség és a beviteli eszközök (a touchpad kivételével) kiválóak, a sebessége a realitás talaján állva bőven vállalható, az akkus üzemidő pedig a legjobb tableteket idézi. Mindez a Windows tartalmával, és programjaival. Még játszogatni is lehet vele, de akár DJ-zésre, vagy nálam mostanában jellemző webrádió rippelésére is alkalmas. Van korrekt vezeték nélküli kommunikációs rendszere, és a csatlakozói is teljesen naprakészek. A bővíthetősége kimerül a MicroSD kártyában és az USB-s eszközökben, de nincs is másra szükség egy ilyen ultramobil eszközben. Imádom ezt a gépet, és mindenkinek jó szívvel ajánlom.

Pont egy éve, még a tavalyi Black Friday során néztem ki magamnak egy elég ígéretesnek látszó ajánlatot egy amerikai műszaki áruház Blockbuster listáján. Ez a gép egy szuperhordozható (ultraportable) Windowsos 2-in-1 gép, az Acer Aspire One 10 volt. Normál ára valahol 220 USD magasságában tartózkodott, de akkor egyetlen napig 129 USD-ért kínálták. Lecsaptam a lehetőségre, és pár apróság társaságában megrendeltem magamnak. Természetesen ehhez kell egy jóbarát odakint, akinek a címére (díjmentesen) elpostázták  a csomagot. A kis gépet lassan már egy éve használ(gat)juk nejemmel, ennek az időszaknak a tapasztalatát szeretném összefoglalni a lenti cikkben. A One 10 ma is forgalomban van változatlan formában, de már kifutó modellként 190 USD-ért kapható. Nálunk ennél jóval drágábban, 80e Ft körül láttam kérdés hogy megér-e ennyit. Igyekszem segíteni a válasz megtalálásában.

A csomagolás kibontása után egy tipikus laptopos tartalommal találkozunk a dobozban: ott van a gép, a töltője és a szokásos papír és driver CD tartalom. A töltő a globalizáció egyik előnyös mellékhatásakén univerzális, gond nélkül működik 110 és 240V között. Méretre nem nagyobb mint egy normál mobiltöltő, de korrekt súlya van. Gondolom ennek köszönhető hogy nem melegszik. A dugvillája a hipergagyi US standard szerinti kétvillás, amit egy filléres átalakítóval tudtam "honosítani". A driver CD létezése kicsit vicces, tekintve hogy a kis gépben DVD olvasót nem kapunk.

Ez az első olyan eszközöm ami a laptop üzemen kívül tabletként is használható. Ezt úgy oldották meg, hogy az összes belső szerv az akkut is beleértve a kijelző 9-10mm vastag házában lakik. A dokkoló mindössze egy billentyűzetet és touchpadot és egy USB aljzatot ad a szerkezet értékéhez. Lényegében támasztja és laptoposítja a kijelzőt, és a méretes gumitalpaival meggátolja hogy elcsússzon a szerkezet gépelés közben

Sajnos így elég fejnehéz a szerkezet, és 100-110°-ot meghaladó nyitási szögnél egyszerűen a kijelzö hátára dől. Cserébe a laptop mód alatt is aktív marad az érintőképernyő, ami számomra tökéletesen váratlan módon függőséget okozott. A normál laptopomhoz visszaülve nem egyszer ösztönösen tapogatni kezdem a képernyőt, ami sajnos őt egy kicsit sem hatotta meg. :(

 Az Aspire One 10-et négyféleképpen lehet összerakni:

1. Laptop mód - Ezelég egyértelmű
2. Sátor mód - A kijelző kifelé fordítva, sátorként az asztalra állítva
3. Állvány mód - Ugyanaz mint a laptop mód, csak a kijelző kifelé fordul. Én pl. a konyhában látom ennek hasznát, mert ezzel a kijelző védi a billentyűzetet a belehulló hozzávalóktól
4. Tablet mód - ez is evidens, csak a kijelzőrészt használjuk.

Pár sor a gép két feléről: A billentyűzettel kezdem: Származásának megfelelően angol kiosztású a billentyűzet, ezért egy matricázás indokolt lehet a magyarításhoz. Én vakon gépelek, ezért nemigen zavar mondjuk a felcserélt Z és Y, bár néha azért elgondolkodom hogy hogyan varázsoljak elő egy aposztrófot, vagy egy kettőskeresztet. De ez azért messze nem általános probléma.A dokkolást egy nagyjából 150°-ban elfordulni képes fejrész tartja, amibe a stabil rögzítést biztosító mágnesek és egy 9 tűs speciális dokkolócsatlakozó van integrálva. A touchpad elég nagyméretű - a lehetőségekhez képest - és egyetlen darabból áll. A két egérgomb is integrálva van a tapogatós felületbe, amiért én nem vagyok annyira oda. A billentyűzet pedig elég csendben működik, és a gombok mérete is elfogadható. Pont akkorák mint anno a netbookokon. A billentyűk többsége teljes méretű, de a felső gombsor és a nyilak és az oldallapozó gombok hatosa lett összenyomorítva. Nekem nagyon kézreesnek, könnyű volt megszokni. Számomra ez a megszokási idő rövidsége a billentyűkiosztás mércéje, és ez a gép ebből a szempontból jól teljesített. Csatlakozóból egyetlen USB 2.0 található az eszközön, ami egy 64GB-os PNY Attaché pendrive-val nagyon szépen együttműködött.

A fejrész tartalmaz mindent ami egy PC működéséhez kell. A hardver az alábbi összetevőkből áll:

• CPU: Intel Atom Z3735F - 4 mag @ 1,33 GHz
• 2GB DDR3L memória
• 5740 mAh-s 2 cellás Li-Ion akku
• 10.1 collos IPS kijelző 1280x800 pixellel
• 32GB tárhely
• 2 db 2 megapixeles kamera (elől+hátul)
• Stereo hangszórópár

 Csatlakozók terén is itt van jelentősebb felhozatal:

• 3,5 jack aljzat
• Micro HDMI
• Micro SD olvasó
• Micro USB
• Spéci töltőcsatlakozó

 A felső élén pedig a be/kikapcsoló és a hangerőszabályzó billentyűk találhatóak

A fényerőt szinte egyáltalán nem piszkáltam, mert a kijelző képe egyszerűen csodálatos. Hihetetlenül intenzív, élénk színek, egyszerűen öröm ránézni. El se hiszem, hogy ennyi pénzért ilyen kiváló kijelzőt lehet beépíteni. Innentől más szemmel nézek minden kütyüre, amiben gyengébb a kijelző, különösen ha a gyártó ceruzája vastagon fog. Ez a panel bebizonyítja, hogy a kiváló képminőség nem a felbontáson múlik. A betekintési szögek végtelenek, egyedül a minimum fényerőre van panaszom, a fele is elég lenne éjszakai olvasgatáshoz. Direkt napfényben sem volt gond a láthatósággal 50%-is fényerő mellett.

Multimédiás képességek terén nincs gond a géppel, a régi kedvenc PotPlayeremmel minden formátumot gond nélkül lejátszik full HD-ben, Kipróbáltam hogy mit tud Youtube stream terén: az 1080p-s és 1440p-s videókat röhögve lejátssza, de a 4k-nál már előfordul pár frame drop. Nincs ezen mit csodálkozni a 800p-s kijelző, és a CPU-val együtt 1,79W-os (!!!) fogyasztású APU ismeretében. Jár a kalapemelés ezért a teljesítményért. Ki merem jelenteni, hogy multimédiás eszköznek kiváló a szerkezet. Ebben csak a basszust nagyjából nélkülöző, ráadásul hátlapi hangszórók gátolják, de a jó öreg Philips fejhallgatóm ismét megmentette a helyzetet. Vele gyönyörűen, és basszusosan szólal meg a gép. Mondjuk a gépházat elnézve bőven lett volna hely a hangszóróknak az előlapon, de ez van...

A hátlapi "főkamerát" ezúttal sem próbáltam ki, mert egy tablettel értelmetlennek tartom a fényképezést. Ez egyébként ugyanolyan 2Megapixeles szenzort kapott, mint az előlapi kamera, ami pedig Skype és Viber beszélgetések során tökéletesnek megfelelt. Nem fogok itt fanyalogni a fényerő, vagy a képminőség miatt, mert aki stúdióminőséget vár egy olcsó netbook kameráitól, az szerintem bolond.

Magasak voltak az elvárásaim a 10 collos Prestigio tabletem után az akkus üzemidő terén, mert az simán tud 9-10 órányi képernyőidőt. A Windowsos szerkezettel kapcsolatban 6-8 órás üzemidő volt az elvárásom. Érdekes, hogy tölteni nemcsak az egyedi töltőjével lehet, hanem bármilyen 2 Amperes töltővel simán fel lehet tölteni. Nem válogat, nem reklamál, csak tölt. Igaz, nem kapkodja el: a teljes töltéshez kb 4 órára van szüksége, cserébe kb 6-7 órányi intenzív netezést, úgy 7-8 órányi videózást kapunk.

Amcsi szokás szerint minden gépen van gyárilag telepített OS. Szomorú hogy nálunk még egy ingyenes, normál kezelőfelülettel ellátott Linuxot sem képesek felgórni a gépre a gyártók. Amit meg Linuxnak csúfolnak, az egy egyszerű szöveges felület - hát használjanak ilyet ők 2016-ban! Az Aspire One 10-re egy 32 bites Win10 Home jutott. Kb 1 perc mire elindul, utána viszont elég szaporán működik. A böngészés is elég fürge, én általában 8-10 fület tartok nyitva a Firefoxban, ezekkel jól boldogul. Újratöltésre nincs szükség, a 2GB memóriát jól beosztja a kis acer. a Wifi jelet jól veszi, és nem veszíti el.

A rendszer általános sebessége rendben van, egyedül az indulás után érezhető némi határozatlanság. Ez szerintem a One drive és a Skype indulásának tudható be. (Sajnos nem oldotta meg a problémát az, hogy letiltottam az indulásukat az MSConfigban, úgyhogy hamarosan jön a drasztikusabb megoldás: legyalulom ezt a két programot, amit annyira erőltet a Microsoft.) A HDD szerepét betöltő "Flash alapú tároló" korrekt munkát végez. Viszonylag gyorsan pörög, egy U1-es memóriakártyáról 37-38 MB/sec sebességgel tudtam rá másolni, míg visszafelé 14-18 MB/sec alatt másolt pendrive-ra. Szerintem itt sokkal inkább az USB 2.0 sávszélessége szabta meg a határt, mint a belső tároló olvasási sebessége. A programok indulása gyors, bármelyik HDD-vel felveszi a versenyt.

A 32GB pont elég a rendszernek (minden gépemen 30GB-os a rendszerpartíció már évek óta), az adattárolást pedig megoldottam egy 64GB Micro SD kártya és egy 64GB-os, mini Sandisk pendrive segítségével. Ezekre annyi program, film és sorozatrész fér el, amennyit 2 hét alatt sem tudnék megnézni.

Tabletként használva megtartja a fürgeségét, melegedést sem ekkor, sem tablet módban nem tapasztaltam. Elég nagytestű a szerkentyű, egy kézben tartva hamar fárasztóvá válik a tartása. Viszont tökéletes megoldás ha elővesszük a billentyűzetet, és arra tetszűleges szögben rögzíthetjük. Persze ezzel a kombinációval megspóroljuk a védőtok árát, ha a kijelzőt befelé fordítva szállítjuk a szerkentyűt.

Azt mondják, hogy az ilyen kis gép nem játékra való. Hát, ez nagyban függ attól, hogy milyen játékról beszélünk. A Fifa 5042 biztosan nem fut rajta, de pl. az Unreal Tournament, vagy ennek a 2004-es változata simán fut rajta max felbontáson. (A tesztnek ez a része a tervezettnél hosszabbra nyúlt, mert kicsit ottragadtam az Unreal világában) Próbáltam még az Age of Empires III-at, minden gond nélkül megy a natív felbontáson. Ha visszavesszük a felbontást, akkor még a Battlefield 2 is játszható rajta. Emellett Popcap játékokkal teszteltem, a Pebble és a Zuma Deluxe is tökéletesen fut, persze ez nem meglepő. A Flash játékokkal sincs persze gond, tehát reális elvárások mellett játszogatásra is alkalmas lehet.

Összességében azt tudom elmondani róla, hogy kis helyfoglalással és súllyal, korrekt üzemidővel és sokféle felhasználási móddal rendelkező második gépet ismertem meg az Aspire One 10 segítségével. A Windows szerintem továbbra sem tabletnek való rendszer, de ebben az esetben a billentyűzetes kiegészítő megadja azt az eszközt ami a jó windows élményhez feltétlenül szükséges: a touchpadot és az egér lehetőségét.Az üzemidő korrekt, a teljesítmény a neki reálisan szánható feladatokra elegendő. Utazó, multimédiás, vagy letöltőgép szerepbe is tökéletes választás, emellett ott a tablet funkció, ami igazán nem tipikus extra a Windows univerzumban. Különleges gép, ami nagyon megérte az árát.

Mondhatnám hogy nagyon boldog vagyok a kis géppel, de most ismét találtam egy remek ajánlatot az amcsi Black Friday prospektusokban, ezúttal egy extrém üzemidejű kis laptopot. Nem bírtam a véremmel, azt is megvettem. :) De csak egy maradhat, szóval lehet hogy elbúcsúzom a kis Acertől. Egy biztos, sok képessége hiányozni fog, hogy mást ne mondjak, mostantól mindig hiányolni fogom  az érintőképernyőt a laptopomról.

A kütyüim

Szeretem megnézni, hogy mire költöm a pénzem, azonos tudásért nem szeretek a szükségesnél többet fizetni. Szeretek a súlycsoportjukban minimum középkategóriás, de "névtelen" gyártótól származó kütyükkel kísérletezgetni, mivel náluk sokszor minőségi terméket kaphatok a neves versenytársakhoz képest alacsony áron. Így lett átmeneti, vagy épp tartós társam egy J&W Minix netbook, Egy Zenithink ZT-180 két Hisense Sero7Pro tablet, egy SKMEI S-Shock karóra, vagy épp jópár Teclast, Cubot, Jiayu és Xiaomi okostelefon. Ezek közül sok márka már nem is létezik, mások meg időközben befutottak. Mostanában egyébként egy Prestigio Wize 5003-as tabletet nyúzok nagy megelégedéssel.

Nem vagyok igazi játékos, hiszen jópár éve a gyerekeim mellett krónikus időhiánnyal küzdök, nincs nekem időm ilyen úri huncutságokra. Viszont annak a 8-10 évnek az emléke - amikor a Battlefield sorozat részeivel (1942, 2142, BF2, BF3, BF4) sok éjszakát töltöttem aktív gyilkolászással - mégiscsak fel-feltör álmatlan éjszakákon. Szeretek autóversenyezni is, a Dirt2, a RaceDriver3 régi kedvenceim, és lassan az F1 2014 is odaért melléjük. Játékok terén nem vagyok naprakész, nem tudom hanyadik COD MW vagy FIFA jön idén, nekem az élményt a fenti klasszikusok adják. Szívesen golyózom még a Zumában, meg a Pebble-ben is, de újabban pár percnyi androidos ChipChain vagy LifeLine jut csak, amikor várakozom valahol.

Nem mellesleg az eddigi számítógépeim sem túl jó partnerek a komoly játékban: Az asztali gépem egy Core2Duo E6600, Geforce GT730-cal meg 6 GB RAM-mal, de a konfiguráció legerősebb pontja egy 32 collos FullHD-s TV. Ezen élmény ugyan a játék, de a hardver nem igazán bírja. A privát laptopom pedig egy Acer E1 egy Pentium 2117U-s procival, 4GB RAM-mal, meg egy dedikált Geforce 720M-mel. A BF3 erősen butítva még elfut vagy 30 FPS-sel, de a BF4 már alig játszható élvezhető FPS-sel 1366*768-ban mindkét gépen.

Na jó, de miért Acer?

Laptopban sosem kerestem az igazán neves gyártók drága termékeit. Céges gépként általában felső kategóriás Dellek szolgáltak a D620-szal kezdődve úgy tíz évvel ezelőtt, mostanában pedig egy HP Ultrabookkal dolgozom és utazom. Jó kis gépek, de privát célra nem vennék ilyet mondjuk használtan, hiszen pl. ezeken csak nagy lemondások mellett lehet játszogatni régebbi játékokkal. Privát célra részben az egységes töltő előnyei miatt az Acer család tagjai a társaink már jó pár éve. Egy Emachines géppel kezdtünk, majd pár Packard Bell és Acer gép is következett a sorban. A használatban töltött összesen közel 20 év alatt nálunk egytől egyig beváltak, hibátlanul szolgáltak mind. Eközben mindhárom eddigi céges Dellemen komplett alaplapot kellett cserélni féléves korára. Az imádott Latitude 6550-emben kétszer is, emellett pedig gariban kapott új HDD-t, valami I/O modult és akksit is. Az Acerek pedig eközben csendben szolgáltak. Pár megöregedett akksin kívül nem volt semmi bajuk.

A fenti előzmények után egy hírlevélben váratlanul rábukkantam egy gamerként hirdetett gépre, az Acer E5-575G-re, aminek meglepően szimpatikus paramétereihez meglepően kellemes, 159 900 Ft-os ár tartozott:

Acer E5-575G

CPU: Core i3 6100U
RAM: 4GB DDR4 2133 (Ez egy gamernek kevés, kapott mellé még 8GB-ot)
15,6' Full HD matt képernyő
DVD író, 1TB HDD
Geforce GTX950M 2GB GDDR5
1db USB2.0 + 2db USB3.0 + 1db USB Type-C
6 cellás akku, 2,4 kg

Egyből előbújt a bennem rejlő Fatal1ty, és gamerként vizualizáltam magam ezzel a gépállattal a kezemben. Nosza, adtam az érzésnek, és meg is rendeltem a szerkezetet. Most pedig mesélek Nektek az eddigi tapasztalataimról.

Külsőségek

A gép hagyományos barna kartondobozban érkezett, ami elég súlyos volt. Egy töltőt találtam benne, némi tüzelőt, egy CD-t meg magát a laptopot egy apróbubival gazdagon ellátott vékony kis tasakban.

Az első benyomásom az volt, hogy ez bizony egy elég dagadt és elég nehéz gép (pedig csak 23mm vastag). Aztán az tűnt fel, hogy a fedlap külsején milyen szépen mutat a keresztkarcos minta, és egy kicsit tapogattam a drágát, mire meg tudtam állapítani, hogy ez csak műanyag. A gépet kinyitva a szokásos billentyűzetvédő bubis lapka alatt ott volt a fizikai billentyűzet. Elkönyveltem, hogy az Acer az Apple előtt jár, mert pl. az iPhone-hoz ilyesmit feláras extraként sem adnak, de ehhez a laptophoz már alapáron is jár. A billentyűzetet körülölelő felület hűvös tapintású alumínium, aminek én speciel annyira nem örülök. Jobban tetszik nekem ha az ujjlenyomatokra nem érzékeny műanyag felületet látom itt. Igaz így aluval jobb a minőségérzet, de a gépre cseppenő kolbászzsír és mustár igen látványos, és tartósan ott lévő pacákat eredményez. Emiatt kénytelen vagyok a gép közelében még a dagadót is hanyagolni.
Hús-hús-hús - Egyél húst! A zöldségektől leszel olyan mélabús.

A billentyűk többnyire szép, méretesek, de a normál 0, a fel-le nyilak és szomszédaik, a felső gombsor és a numerikus rész mind össze lett nyomorítva kétharmad méretűre. Ennek nem örülök, az Acer ennél sokkal jobb elrendezésű billentyűket szokott csinálni. Olyan mintha túl sok gombot szállított volna az alvállalkozó az Acer netbookokhoz, és a felesleget itt használták volna fel. Nem vagyok nagyon elájulva az eredménytől.

A gombok szépen, egységesen mozognak, a gépelési komfort kimondottan jó, sőt egyenesen kellemes. Viszont egy pár tűzőkapcsot nyomnék a kis kezébe annak, aki jó ötletnek tartotta, hogy a felső sor szélén a numerikus billentyűzet "-" gombja fölé teszi a kikapcsoló gombot. Ez a gomb sajnos semmiben sem különbözik a többitől. Szerencsére még időben észbekaptak a tervezők, és beleterveztek némi védelmet: a gombot bő fél másodpercig nyomva tartva hajtja csak végre a parancsot. De akkor sem tudom felfogni, miért nem teszik teljesen külön valahová a billentyűzet fölé...

A tervező ezen kívül külön körmöst érdemel a 'Del' gomb elhelyezéséért (a Backspace fölött balra), és a Del-Home-PgUp-PgDn-End ötösért. Mennyire kell hülyének lenni egy ilyen elrendezéshez? A lapozó gombok így egyáltalán nem esnek kézre, vakon gépelés közben megtalálni őket szinte esélytelen, a Home-End párost pedig csak akkor sikerült eddig egyből eltalálnom, amikor egyáltalán nem akartam. A Delete-et gyakran használtam az eddigi gépeimen is, minden Aceremen a Backspace jobb széle fölött volt. Ott most a Home van. Tehát egy visszatörlés-újragépelés kombó után nem törlöm a hibás karaktert, cserébe viszont a sor elejére írom a javítást, amit nem oda akartam. Bízom az élet igazságosságában, hogy megbüntette az alkotót, és legalább néha van egyszerre hasmenése és tüsszentési rohama.

A touchpad nagyon nagy, kényelmes, és kellően érzékeny. Természetesen érzékeli és érti a gesztusokat is, viszont fizikailag elkülönülő gombjai nincsenek. Nem szeretem, hogy a két gomb kattintásakor az érintőfunkcióval könnyen arrébb lehet vinni a kurzort akaratlanul. Ez biztosan megszokható, de én szeretem, ha a gép idomul az ember szokásaihoz, és nem fordítva. Jellemzően wireless egérrel használom a gépet, így sok bosszúságtól megkímélem magamat. A mikrofon furcsa módon a touchpad bal felső sarka mellett van, nem teszteltem mennyivel jobb itt, mint a kamera mellett.

A gép bal szélén Kensington zár, hűtőborda rácsozás, USB-C, LAN, VGA, HDMI, és két USB 3.0 csatlakozó található. A felhasználó felőli élen csak egy kártyaolvasó, meg pár LED van, míg a jobb szélen egy kombinált audio port, egy USB 2.0, a DVD író, és a tápcsatlakozó foglal helyet. Elég szimpatikus elrendezés. Ja, a gép hátán semmi sincs. Alul középen hűtőrács, mögötte az akku kitüremkedő púpja látható. Ez pár milliméterrel meg is emeli a gép hátát, ami árvíz idején CS-hez jól fog jönni! A rács előtt pedig a RAM-hoz és a HDD-hez hozzáférést engedő ajtó van. Ez engem meglepett, mivel az Acer termékfotói szerint a gép hátlemezén nincs ilyen ablak. Szerencsére van, így nem probléma az otthoni bővítés. Én is tervezem, hogy a néhány hónapja a régi notim DVD-je helyén lakó SSD-t hamarosan átmozgatom ebbe a gépbe, nagyon örülök, hogy a lehetőség minden szempontból adott.

A képernyő körül egy színjátszós matrica hirdeti az akár 12 órás üzemidőt, meg az 1080p-s felbontást. Ennyiért egyetlen konkurens sem kínál hasonlót játékosnak minősített gépben, szóval mindkettőre érthetően büszke a gyártó. Kamera van a képernyő fölött, visszajelző LED-del. Én alapból katonai minősítésű biztonsági megoldással gátolom a kamera leskelődés célú felhasználását (fekete szigszalag), másokat biztosan érdekel, hogy milyen képességű a kamera. Nos, ezt tőlem biztosan nem fogjátok megtudni. :D

A hátlapon külön levehető ablak van a bővítőhelyek számára. Két DDR4 memóriahely, egy HDD/SDD csatlakozó és egy M2 slot van benne egy újabb SSD számára. Az akku nem eltávolítható, az alsó burkolaton egy termetes dudor jelzi a helyét. Nem vagyok boldog amiatt, hogy nem tudom kivenni az akkut, sajnos a folyamatos töltés nem fog jót tenni az életének. Szerencsére akkuról is lehet akár játszani is órákon át, de erről majd később.

Belsőség

Szeretem az i3 procikat. Az első Intel termék, amit szeretek. Az a jó bennük, hogy sok mindent tudnak. ami fontos, és jelen van az i5-i7 vonalban. Jellemzően csak a számomra felesleges részeket metszik le róluk, ráadásul a sebességük is a nagytesóké alatt marad. Így a procik elég erősek maradnak, és kimondottan takarékosan és hűvösen dolgoznak. A gép emiatt csendben teszi a dolgát, az alján csak játék közben érezhető a VGA melegedése, máshol akkor sem. Nem extrém mértékben forrósodik fel, és a hűtés sem hangoskodik többórányi Battlefield után sem. Sőt, életemben először mertem online játékban részt venni akkus üzemben, miután ennél a gépnél sem gyors lemerüléstől, sem thermal throttlingtól nem kell tartani. Az egyetlen problémát az alsó rácsok elhelyezése jelenti, mivel mondjuk kanapén fekve játszáskor ez a rész teljes takarásban van, így a melegedés sokkal intenzívebb lehet. Én figyelek erre, de ezt azért tervezhették volna okosabban.

A 4+8GB RAM rendkívül simává teszi a hétköznapi böngészést, multitaskingot, és alkalmi videószerkesztésre is vidáman alkalmas a gép. Single core teljesítményben a benchmark szerint veri a Core i5-ös tesót, és Hyper Threading is van. Ebből levonható két tanulság:

1. Ne vegyél Core i5-öt, mert csak többet fizetsz azonos teljesítményért.
2. A szintetikus tesztek eredményét felesleges megnézni.
3. Most lepődj meg, mert nem említettem, hogy lesz 3. pont is!
4. Játék: Fedezd fel a ~20e Ft eltérést okozó 3 apró különbséget!
5. Gondolkozz el azon, hogy te is mehettél volna inteles marketingesnek, és mondhatnál alaptalan állításokat a drágább procik előnyeiről!

A HDD teszi a dolgát. Kicsit sokallom a rendszer 70-90 másodperces betöltési idejét, de ezt majd az SSD-vel megoldom. Maga a gép a betöltés után általánosságban rendkívül gyors. Még egy észrevétel: A legvadabb Full HD-s BF4 multiplayer közepén sem volt több RAM használatban, mint 4,6 GB a 12-ből... Mentem volna inkább marketingesnek a Kingstonhoz...

A kijelző FullHD-s, ami ennyiért még mindig elég ritka. Szégyellheti is magát minden gyártó: A mobilomban már 3 éve is FullHD IPS kijelző volt, pedig nem volt drága telefon. Most meg örömködnöm kell, hogy egy középkategóriás laptopba sikerült berakni egy ilyen felbontású matt TFT panelt. Örülök én, de a betekintési szögek elég hamar invertálódnak, főként felülről nézve. Én ezt úgy hidalom át, hogy nem nézem felülről. Szerencsére jól megy a szekér, futja még asztalra is, ezzel a problémát sikerült megoldani. Oldalról nem vészes, négyen néztünk rajta Rouge One trailert fullhádéban, és mindenki dicsérte a képminőséget. Ennél többen meg ne nézzék az én laptopomon a képernyőtesztet, ez nem az MTK stadion... A fényerőről nem írtak jókat a külföldi tesztekben, de én kellemesen csalódtam benne. Munkához a minimum +1-es állást használom az asztali lámpám fényénél. Kültéren nem szoktam használni a gépet, odakint nem a Firefoxot futtatom, hanem a kutyát.

A hangja laptop mércével mérve kiváló. Igazán meg vagyok elégedve a hangerővel és a hangminőséggel is. Még basszus is van, amit máskor mindig hiányolok. Fülessel hallgatom általában természetesen úgy is kiváló.

Üzemidőben a 12 óra elérhető, de csak, ha előtte kikapcsolod a gépet. A valóságban így másfél órányi gépelés, némi webrádiózás, böngészgetés után 79%-nál jár a töltöttség, és úgy 90 körül lehetett bekapcsoláskor. Most még 7:12-es üzemidőt jósol. Szerintem annyit bírni is fog ezzel a felhasználással. Tapasztalatom szerint videózással 6-7 órát bír, Aktív netezéssel szintén ennyit. Bár az Acereknél általános tapasztalatom, hogy a kezdeti kapacitáshoz képest még +30-40 perc fog megjelenni 8-10 töltés után. Nekem ez több mint elég. Utazásra úgyis a tabletemet fogom be, ami úgy 10 órát bír. Játszottam már rajta kb. 3 órán át online FPS-t, és az akkuban még maradt 17% szufla.

Benchmarkok

A VGA a kulcsa az egésznek. Ez egy gamerként hirdetett gép, és a GTX950M-től általánosságban el vannak ájulva a netes népek. A tesztekben ennek a gépnek rendre a 940M-es változata bukkant fel Core i5-tel, és már annak a játékos képességeiről is elég jókat írtak (nyilván csak laptopos mércével mérve jó).

GTX950M Specifications:
Architecture Maxwell
Memory Bus Width 128 Bit
Memory Type DDR3/GDDR5
Max. Amount of Memory 4096 MB
DirectX DirectX 12 (FL 11_0), Shader 5.0
Transistors 1870 Million
technology 28 nm

Hát meg tudom erősíteni a hírt: a VGA teljesíti a magam fajta casual gamer elvárásait: Csendben, takarékosan meghajtja a legújabb játékokat is mondjuk közepes beállításokkal. Kicsit csalódtam, hogy FullHD-ban azért nem minden fut jól magas grafikával, de 1366-ban szinte nincs olyan játék, ami High-on ne hozná a minimum 30-as átlag FPS számot. Nekem ez elég, mégpedig a több éves játékaim fényében bőven. A BF3-BF4 Ultrában is teljesen folyamatos 1366-ban. Nekem ennél több nem is kell. A szemem romlik, hála Istennek, és játék közben nem látom a különbséget 768p és 1080p között. A Hardcore gamer pedig vegyen vissza kicsit a részletességből, vagy duplázza meg a keretét, és vegyen GTX960M-es gépet!

Update: A gép második hónapjában megvettem a GTAV-öt, hogy majd játszogatok vele. Teljesen megdöbbentem, amikor szinte mindenre High beállítást javasolt a játék automata rendszere Full HD felbontás mellett. Na mondom, leteszem a hajamat, ha ez így játszható FPS-t tud produkálni. Le kellett tennem a hajamat: nem tudom mennyi az FPS, de sehol egyetlen röccenést sem láttam az első 5-6 GTA V-s órám során. Hihetetlen. A gép egyedül az Anistropic filteringet vette vissza 16*-os helyett 2*-esre, de ha 0-ra venné vissza, azt sem érzékelném soha. Nagy dícséret a Rockstar Gamesnek, az Acernek és természetesen az NVidiának. Ezzel a gép hivatalosan is túlszárnyalta az elvárásaimat. Három óra GTA után jelezte, hogy 10% a töltöttség (76%-ról indultam), vagyis kb. négy órát lehet vele játszani a konnektortól távol. A melegedés jelen van, de nem vészes.  Innentől nem értem miért fizet ki bárki minimum 50e Ft-os felárat egy GTX960-ért.

Nem hiszek a Benchmarkokban, de tudom, hogy ti igen, ezért a netről szedtem le mérési eredményeket:

Tomb Raider (Low)...........(Medium)........... (Max)
HD (1366×768) 190 fps ........... 69 fps ........... 27 fps
Full HD (1920×1080) 110 fps ........... 40 fps ........... 23 fps

F1 2014 (Low)...........(Medium)...........(Max)
HD (1366×768) 114 fps...........97 fps...........92 fps
Full HD (1920×1080) 92 fps...........85 fps...........67 fps

Thief (Low)...........(Medium)...........(Max)
HD (1366×768) 52 fps...........48 fps...........31 fps
Full HD (1920×1080) 45 fps...........34 fps...........20 fps

Még sok Benchmark eredmény a notebookcheck oldalán. Meg tudom erősíteni hogy a Core i5 verzió ugyanezzel a VGA-val nem hoz többet mint átlagban +1 FPS.

FIFA 17 2016
ultra 1920x1080 95 fps
3840x2160 35 fps

Doom 2016
low 1280x720 62 fps
med. 1366x768 51 fps
high 1920x1080 28.6 fps
ultra 1920x1080 21.9 fps

Dirt Rally 2015
low 1024x768 167 fps
med. 1366x768 87 fps
high 1920x1080 51 fps
ultra 1920x1080 23 fps

GTA V 2015
low 1024x768 84 fps
med. 1366x768 74 fps
high 1920x1080 28 fps
ultra 1920x1080 13 fps

Kedves Olvasó!

Üdv az új blogomban. Gondolom illik bemutatkozással kezdeni, hát tessék:

Zé vagyok, egy kütyümániás, információfüggő forradalmár. Mindent másképp látok mint a többiek, és ennek szeretek hangot is adni minden fórumon. 1998-ban kezdtem netezni, azonnal beszippantott ez az akkor csodának számító villanyújság. A Prim.hu, a Lyss.hu, a Korridor.hu és az Altavista kereső uralkodása idején szálltam be az internetbe, alig lemaradva Vágási Feritől. Addig is sokat olvastam, de - a múlt század szülöttei tudják - a világ akkoriban nyílt ki igazán. Hirtelen minden témában egyre több tartalom jelent meg, és az információéhségem végtelen éjszakai (betárcsázós, modemes) netezésekbe hajszolt.

Akkoriban egy fél megapixeles, 100 KB-os kép percek alatt töltött le sorról sorra. Most meg 470MB-tal másolok külső SSD-ről SSD-re, és azért ilyen lassan, mert olcsó SSD-t vettem.

Már '98-ban arra gondoltam, hogy ez nekem való, itt a lehetőség, hogy az eszemet osszam. Hogy az életem élményeit, és tapasztalatait megosszam a világgal. Már akkor is rajongtam a kütyükért, és ahogy az időm engedte, írogattam is, de akkor még csak a saját kis aloldalamra a Soros alapítvány által pénzelt, akkor rendkívül modernnek számító c3.hu-n. Akkor született a "Zé vilaga" név a Csiszár Jenő féle Apukám világa mintájára.

Az utóbbi 10-12 évet a Prohardveren és a hozzá tartozó Logouton töltöttem, jellemzően kütyü ügyi cikkek olvasgatásával. Íróként/bloggerként viszont sokszor félholtnak, és ennek ellenére indokolatlanul túlkontrolláltnak tartottam azt az oldalt, de csak most telt be a pohár: Múlt vasárnap (9 napja) leadtam egy frissnek szánt cikket, ami sajnos még azóta sem került jóváhagyásra. Most esett le, hogy régen is ez vette el a kedvemet az újabb cikkek írogatásától: Én összedobom, de mire engedélyezik a megjelenését, megőszülök. Itt az idő, hogy végre a saját oldalamon a saját világomban jelentessem meg azt a pár cikket, amit írok. Nem kérek többé a passzív kontrollból.

Mostantól ide írok a zevilaga.blog.hu-ra. Tarts velem, igyekszem rendszeresen jelentkezni, és érdekes tartalmakat mutatni az életemhez kapcsolódó kütyükről, projektekről, meg úgy egyáltalán a dógokról hogy miért olyanok.

Előre is köszönöm a figyelmedet!

Zé