Pont egy éve, még a tavalyi Black Friday során néztem ki magamnak egy elég ígéretesnek látszó ajánlatot egy amerikai műszaki áruház Blockbuster listáján. Ez a gép egy szuperhordozható (ultraportable) Windowsos 2-in-1 gép, az Acer Aspire One 10 volt. Normál ára valahol 220 USD magasságában tartózkodott, de akkor egyetlen napig 129 USD-ért kínálták. Lecsaptam a lehetőségre, és pár apróság társaságában megrendeltem magamnak. Természetesen ehhez kell egy jóbarát odakint, akinek a címére (díjmentesen) elpostázták a csomagot. A kis gépet lassan már egy éve használ(gat)juk nejemmel, ennek az időszaknak a tapasztalatát szeretném összefoglalni a lenti cikkben. A One 10 ma is forgalomban van változatlan formában, de már kifutó modellként 190 USD-ért kapható. Nálunk ennél jóval drágábban, 80e Ft körül láttam kérdés hogy megér-e ennyit. Igyekszem segíteni a válasz megtalálásában.
A csomagolás kibontása után egy tipikus laptopos tartalommal találkozunk a dobozban: ott van a gép, a töltője és a szokásos papír és driver CD tartalom. A töltő a globalizáció egyik előnyös mellékhatásakén univerzális, gond nélkül működik 110 és 240V között. Méretre nem nagyobb mint egy normál mobiltöltő, de korrekt súlya van. Gondolom ennek köszönhető hogy nem melegszik. A dugvillája a hipergagyi US standard szerinti kétvillás, amit egy filléres átalakítóval tudtam "honosítani". A driver CD létezése kicsit vicces, tekintve hogy a kis gépben DVD olvasót nem kapunk.
Ez az első olyan eszközöm ami a laptop üzemen kívül tabletként is használható. Ezt úgy oldották meg, hogy az összes belső szerv az akkut is beleértve a kijelző 9-10mm vastag házában lakik. A dokkoló mindössze egy billentyűzetet és touchpadot és egy USB aljzatot ad a szerkezet értékéhez. Lényegében támasztja és laptoposítja a kijelzőt, és a méretes gumitalpaival meggátolja hogy elcsússzon a szerkezet gépelés közben
Sajnos így elég fejnehéz a szerkezet, és 100-110°-ot meghaladó nyitási szögnél egyszerűen a kijelzö hátára dől. Cserébe a laptop mód alatt is aktív marad az érintőképernyő, ami számomra tökéletesen váratlan módon függőséget okozott. A normál laptopomhoz visszaülve nem egyszer ösztönösen tapogatni kezdem a képernyőt, ami sajnos őt egy kicsit sem hatotta meg. :(
Az Aspire One 10-et négyféleképpen lehet összerakni:
- Laptop mód - Ezelég egyértelmű
- Sátor mód - A kijelző kifelé fordítva, sátorként az asztalra állítva
- Állvány mód - Ugyanaz mint a laptop mód, csak a kijelző kifelé fordul. Én pl. a konyhában látom ennek hasznát, mert ezzel a kijelző védi a billentyűzetet a belehulló hozzávalóktól
- Tablet mód - ez is evidens, csak a kijelzőrészt használjuk.
Pár sor a gép két feléről: A billentyűzettel kezdem: Származásának megfelelően angol kiosztású a billentyűzet, ezért egy matricázás indokolt lehet a magyarításhoz. Én vakon gépelek, ezért nemigen zavar mondjuk a felcserélt Z és Y, bár néha azért elgondolkodom hogy hogyan varázsoljak elő egy aposztrófot, vagy egy kettőskeresztet. De ez azért messze nem általános probléma.A dokkolást egy nagyjából 150°-ban elfordulni képes fejrész tartja, amibe a stabil rögzítést biztosító mágnesek és egy 9 tűs speciális dokkolócsatlakozó van integrálva. A touchpad elég nagyméretű - a lehetőségekhez képest - és egyetlen darabból áll. A két egérgomb is integrálva van a tapogatós felületbe, amiért én nem vagyok annyira oda. A billentyűzet pedig elég csendben működik, és a gombok mérete is elfogadható. Pont akkorák mint anno a netbookokon. A billentyűk többsége teljes méretű, de a felső gombsor és a nyilak és az oldallapozó gombok hatosa lett összenyomorítva. Nekem nagyon kézreesnek, könnyű volt megszokni. Számomra ez a megszokási idő rövidsége a billentyűkiosztás mércéje, és ez a gép ebből a szempontból jól teljesített. Csatlakozóból egyetlen USB 2.0 található az eszközön, ami egy 64GB-os PNY Attaché pendrive-val nagyon szépen együttműködött.
A fejrész tartalmaz mindent ami egy PC működéséhez kell. A hardver az alábbi összetevőkből áll:
- CPU: Intel Atom Z3735F - 4 mag @ 1,33 GHz
- 2GB DDR3L memória
- 5740 mAh-s 2 cellás Li-Ion akku
- 10.1 collos IPS kijelző 1280x800 pixellel
- 32GB tárhely
- 2 db 2 megapixeles kamera (elől+hátul)
- Stereo hangszórópár
Csatlakozók terén is itt van jelentősebb felhozatal:
- 3,5 jack aljzat
- Micro HDMI
- Micro SD olvasó
- Micro USB
- Spéci töltőcsatlakozó
A felső élén pedig a be/kikapcsoló és a hangerőszabályzó billentyűk találhatóak
A fényerőt szinte egyáltalán nem piszkáltam, mert a kijelző képe egyszerűen csodálatos. Hihetetlenül intenzív, élénk színek, egyszerűen öröm ránézni. El se hiszem, hogy ennyi pénzért ilyen kiváló kijelzőt lehet beépíteni. Innentől más szemmel nézek minden kütyüre, amiben gyengébb a kijelző, különösen ha a gyártó ceruzája vastagon fog. Ez a panel bebizonyítja, hogy a kiváló képminőség nem a felbontáson múlik. A betekintési szögek végtelenek, egyedül a minimum fényerőre van panaszom, a fele is elég lenne éjszakai olvasgatáshoz. Direkt napfényben sem volt gond a láthatósággal 50%-is fényerő mellett.
Multimédiás képességek terén nincs gond a géppel, a régi kedvenc PotPlayeremmel minden formátumot gond nélkül lejátszik full HD-ben, Kipróbáltam hogy mit tud Youtube stream terén: az 1080p-s és 1440p-s videókat röhögve lejátssza, de a 4k-nál már előfordul pár frame drop. Nincs ezen mit csodálkozni a 800p-s kijelző, és a CPU-val együtt 1,79W-os (!!!) fogyasztású APU ismeretében. Jár a kalapemelés ezért a teljesítményért. Ki merem jelenteni, hogy multimédiás eszköznek kiváló a szerkezet. Ebben csak a basszust nagyjából nélkülöző, ráadásul hátlapi hangszórók gátolják, de a jó öreg Philips fejhallgatóm ismét megmentette a helyzetet. Vele gyönyörűen, és basszusosan szólal meg a gép. Mondjuk a gépházat elnézve bőven lett volna hely a hangszóróknak az előlapon, de ez van...
A hátlapi "főkamerát" ezúttal sem próbáltam ki, mert egy tablettel értelmetlennek tartom a fényképezést. Ez egyébként ugyanolyan 2Megapixeles szenzort kapott, mint az előlapi kamera, ami pedig Skype és Viber beszélgetések során tökéletesnek megfelelt. Nem fogok itt fanyalogni a fényerő, vagy a képminőség miatt, mert aki stúdióminőséget vár egy olcsó netbook kameráitól, az szerintem bolond.
Magasak voltak az elvárásaim a 10 collos Prestigio tabletem után az akkus üzemidő terén, mert az simán tud 9-10 órányi képernyőidőt. A Windowsos szerkezettel kapcsolatban 6-8 órás üzemidő volt az elvárásom. Érdekes, hogy tölteni nemcsak az egyedi töltőjével lehet, hanem bármilyen 2 Amperes töltővel simán fel lehet tölteni. Nem válogat, nem reklamál, csak tölt. Igaz, nem kapkodja el: a teljes töltéshez kb 4 órára van szüksége, cserébe kb 6-7 órányi intenzív netezést, úgy 7-8 órányi videózást kapunk.
Amcsi szokás szerint minden gépen van gyárilag telepített OS. Szomorú hogy nálunk még egy ingyenes, normál kezelőfelülettel ellátott Linuxot sem képesek felgórni a gépre a gyártók. Amit meg Linuxnak csúfolnak, az egy egyszerű szöveges felület - hát használjanak ilyet ők 2016-ban! Az Aspire One 10-re egy 32 bites Win10 Home jutott. Kb 1 perc mire elindul, utána viszont elég szaporán működik. A böngészés is elég fürge, én általában 8-10 fület tartok nyitva a Firefoxban, ezekkel jól boldogul. Újratöltésre nincs szükség, a 2GB memóriát jól beosztja a kis acer. a Wifi jelet jól veszi, és nem veszíti el.
A rendszer általános sebessége rendben van, egyedül az indulás után érezhető némi határozatlanság. Ez szerintem a One drive és a Skype indulásának tudható be. (Sajnos nem oldotta meg a problémát az, hogy letiltottam az indulásukat az MSConfigban, úgyhogy hamarosan jön a drasztikusabb megoldás: legyalulom ezt a két programot, amit annyira erőltet a Microsoft.) A HDD szerepét betöltő "Flash alapú tároló" korrekt munkát végez. Viszonylag gyorsan pörög, egy U1-es memóriakártyáról 37-38 MB/sec sebességgel tudtam rá másolni, míg visszafelé 14-18 MB/sec alatt másolt pendrive-ra. Szerintem itt sokkal inkább az USB 2.0 sávszélessége szabta meg a határt, mint a belső tároló olvasási sebessége. A programok indulása gyors, bármelyik HDD-vel felveszi a versenyt.
A 32GB pont elég a rendszernek (minden gépemen 30GB-os a rendszerpartíció már évek óta), az adattárolást pedig megoldottam egy 64GB Micro SD kártya és egy 64GB-os, mini Sandisk pendrive segítségével. Ezekre annyi program, film és sorozatrész fér el, amennyit 2 hét alatt sem tudnék megnézni.
Tabletként használva megtartja a fürgeségét, melegedést sem ekkor, sem tablet módban nem tapasztaltam. Elég nagytestű a szerkentyű, egy kézben tartva hamar fárasztóvá válik a tartása. Viszont tökéletes megoldás ha elővesszük a billentyűzetet, és arra tetszűleges szögben rögzíthetjük. Persze ezzel a kombinációval megspóroljuk a védőtok árát, ha a kijelzőt befelé fordítva szállítjuk a szerkentyűt.
Azt mondják, hogy az ilyen kis gép nem játékra való. Hát, ez nagyban függ attól, hogy milyen játékról beszélünk. A Fifa 5042 biztosan nem fut rajta, de pl. az Unreal Tournament, vagy ennek a 2004-es változata simán fut rajta max felbontáson. (A tesztnek ez a része a tervezettnél hosszabbra nyúlt, mert kicsit ottragadtam az Unreal világában) Próbáltam még az Age of Empires III-at, minden gond nélkül megy a natív felbontáson. Ha visszavesszük a felbontást, akkor még a Battlefield 2 is játszható rajta. Emellett Popcap játékokkal teszteltem, a Pebble és a Zuma Deluxe is tökéletesen fut, persze ez nem meglepő. A Flash játékokkal sincs persze gond, tehát reális elvárások mellett játszogatásra is alkalmas lehet.
Összességében azt tudom elmondani róla, hogy kis helyfoglalással és súllyal, korrekt üzemidővel és sokféle felhasználási móddal rendelkező második gépet ismertem meg az Aspire One 10 segítségével. A Windows szerintem továbbra sem tabletnek való rendszer, de ebben az esetben a billentyűzetes kiegészítő megadja azt az eszközt ami a jó windows élményhez feltétlenül szükséges: a touchpadot és az egér lehetőségét.Az üzemidő korrekt, a teljesítmény a neki reálisan szánható feladatokra elegendő. Utazó, multimédiás, vagy letöltőgép szerepbe is tökéletes választás, emellett ott a tablet funkció, ami igazán nem tipikus extra a Windows univerzumban. Különleges gép, ami nagyon megérte az árát.
Mondhatnám hogy nagyon boldog vagyok a kis géppel, de most ismét találtam egy remek ajánlatot az amcsi Black Friday prospektusokban, ezúttal egy extrém üzemidejű kis laptopot. Nem bírtam a véremmel, azt is megvettem. :) De csak egy maradhat, szóval lehet hogy elbúcsúzom a kis Acertől. Egy biztos, sok képessége hiányozni fog, hogy mást ne mondjak, mostantól mindig hiányolni fogom az érintőképernyőt a laptopomról.
